Hogyan dolgozzam fel ,hogy egyedülálló anyuka lettem?

Mivel nemrég szültél, szülés utáni depressziód is lehet, ami a hormonváltozás és az egész életed megváltozásából fakad. Hirtelen anya lettél és mostmár nem csak magadra van gondod, hanem egy picibabàról is gondoskod kell.

Ezt csak tetőzi, hogy egyedül kell a feladattal megbírkóznod, mert apuka lehetett, éli világát mással.

Amit most tehetsz, hogy vedd magad körbe olyan emberekkel, akiket szeretsz és akik segítenek a pici körül, hogy legyen egy kis időd magadra is. Keress fel egy pszichológust, ezt online konzultáció formájában is megteheted (videóhívásban).

Most nehéz, de hosszútávon csak jól jársz, hogy megszabadultál egy felelőtlen, önző pasastól.

Később rosszabb lenne, mikor màr a gyerek kötődik az apjához...

5!

Nem #4 vagyok, de meg kell jegyeznem, hogy nem minden egyedülálló anyának az anyagiak jelentik a legfőbb problémát.

A kérdező sem utalt ilyesmire (+én is hasonlóan jártam, de mi meg is egyeztünk, hogy nem kérek tőle semmit, úgy vagyok vele, hogy ha a gyerek nem érdekli, akkor ne adjon kierőszakolt filléreket, tökéletesen jó az anyagi helyzetem, nem szorulunk rá...)

Ki nem szrja le, gyereke lett, nincs ott, nem gondoskodik róla. Emberileg nincs rendben, ezt pedig a környezete is látni fogja egy életen át.

Én így neveltem fel a gyerekem, minimálisan érintett rosszul az apja viselkedése, mert nem szerettem. Nem tudtam benne csalódni, sosem gondoltam túl sokat róla, a barátnőjét meg én fogtam neki, kicsit erős volt a gondoskodási ösztönöm a hormonok miatt, meg alapvetően is az volt.. mostanában kezd kikopni így 10 év után:))

Évek, mire beleroppansz anyagilag, amiatt nem kell aggódni, ha van lakásod. Őszintén nem rossz, sőt sok szempontból ideális így. Nem ér stressz, nincsenek párkapcsolati gondok, ki kellett kupálódnom önállóra, nagy és erős lettem:) A világ hozzáállásával kell picit küzdeni, de mire másodikos lesz a gyerek, elmúlik. Ami rossz, hogy nincs kivel megosztani a mindennapi örömöt, csak neked fontos a gyereked igazán, senki sem örül úgy, mint te. Ez engem az első pár évben kikészített kicsit, ha el is mondtam bárkinek, csak semleges, felületes reakciókat kaptam. Párkapcsolatom lazán lehetett volna rengeteg, nekem eleve nem nagyon megy a szerelembe esés, ezért nem volt, de úgy 4 éves korától úgy lekötöttek a gondok, hogy már csak évente 2x, ha randiztam. 2-3 hós kapcsolatnál több nem volt, mindig én szakítottam, annyira televolt a szívem a gyerekkel, hogy mindenki csak frusztrált, akkor is, ha helyes vagy jófej volt.

Sok tervezett gyereket nem szeretnek, sok meglepetésbabát meg imádnak. Ha nem tart kapcsolatot a gyerekével, rossz ember, előzményektől függetlenül. Nálunk szépen hazudik azóta is ha valaki közel áll hozzá, mert a valós sztoriban ő a rossz, de nem esik nehezére, sőt szépen él abban az alternatív valóságban, amit magának alkotott. A gumi nélküli szex alap maradt neki.

#7! Ki mondta, hogy jól élek? Nagyon nem. Pont anyagilag a legrosszabb a helyzet. De ahogy írta más, van lakásom. A legfontosabb, hogy van fedél a fejem felett, mert van két kezem, két lábam, tehát minden mást előteremtek. Vicces, hogy azt hiszitek, ha már gyerektelen nő "nem jut", majd gyerekes csurran-cseppen. Biztos észrevetted már, hogy nem. Ők is sz.rnak rád. De ha még nem, most szólok. Mindig válogatós voltam, de mióta gyerekem van, csak jobban. Ez pedig a nők nagy részére igaz. Még az is, aki gyerek nélkül kevésbé válogatott, gyerekkel már kétszer is meggondolja, kit enged a gyereke közelébe. Szóval rossz hírem van, nem csak hogy nem pótolhatatlan a fajtád, egyenesen fölösleges.

#6