Hogyan mondjam el neki?

14 éve együtt vagyunk. Házasok vagyunk. Vannak gyerekeink. Teljesen elveszítettem a kontrollt. Nő vagyok 31 éves. Egyszerűen elegem lett abból ami van. És hiába mondom neki, nem érti meg. Neki szabadság kell, ő élni akar, tapasztalni stb. Mondtam ha akar menjen. De ennek kétélűnek kellene lennie. Mert ez nem így működik, hogy még ő él. Addig én bevagyok zárva. Nevelem a gyerekeinket, viszem a háztartást az itthoni dolgokat. Füvet vágok, szerelek, minden probléma rám hárul. Oszzam be a pént stb. Ő dolgozik! Azt tudni kell, hogy nem ilyen volt. Életem értelme volt. Most egy idegen. Megváltozott mint kívül és belül. Mindent amit szeretne vagy szeretett volna támogatom. Mégis mindíg hozzám vágja , hogy nem támogatom semmiben. Eljár, bulizik éli az életét mint egy egyedülálló férfi. Nem a heti egy estéről van szó. Van az heti 3 is. Úgy hogy reggel jön haza és megy is dolgozni. Nem tisztel. Elmondtam neki , hogy úgy érzem depressziós vagyok. Céltalan, magányos, önbántó gondolataim vannak. Erre az a válasza , hogy nekem mindíg van valami bajom. Menjek orvoshoz. Egyszerűen nem a társam. Elmondtam, nem bírom ezt így tovább. Akkor felcsattan és ordít, csapkod. Nem akarok vele lenni. Ha együtt megyünk valahova akkor is , ha neme úgy van ahogy ő szeretné ordít és faképnél hagy, ha ott vannak a gyerekek akkor velük. Van hogy veszekszik velem , hogy játszom a telefonon. Ez igaz, tényleg játszom. De már addigra fél órája ülök mellett csendben, mert nem beszélget velem, hanem chat-el. Igen másokkal. Biztos van valakije mert biszex és úgy van vele , neki ez jár. Én rontottam el. Mert hagytam , hogy idáig fajuljon. De besokalltam. El akarok menni. De nem tudom hova. Mint mondtam nem ilyen volt. Az legkisebb gyermek megszüntése óta ezt csinálja. Lefogyott, festeti a haját, minden a kinézetről szól.Minden arról szól, hogy jó képet csináljon magáról. Mi már csak bázisként működünk itthon. Félek mert indulatos velem szemben. Mi lesz ha kimondom, hogy vége? Ezért sem mondtam neki soha , hogy nem. Mert nem tudom mi lesz a következménye. Nem attól félek, hogy bántani fog. Hanem attól , hogy ellehetetlenít. A gyerekeknek meglesz mindent. De nem úgy foglalkozik velük sem.